Szenvedő Jézus,
ki a kereszten
két lator között
megfeszítetten
világ csúfjára
megölettettél,
minden szenvedést
magadra vettél,
s úgy lettél örök
szabadulásunk:
segíts, hogy ma is
mindig meglássunk,
el ne kerüljünk
félre ne lökjünk,
amikor Te ma
szenvedsz közöttünk
Kelet-Nyugaton,
Északon, Délen,
öt világrészünk
minden sebében,
minden betegben,
minden öregben,
elhagyottakban,
kisgyerekekben,
éhezőkben és
nyomorultakban,
elesettekben,
elnyomottakban.
Segíts meglátni
minden ínséged!
Segíts őbennük
szolgálni téged!
Te ma is hordod
töviskoronád:
itt vagy közöttünk,
és szenvedsz tovább -
és szenvedsz tovább.
Szolgáló Jézus,
aki Úr voltál,
és mégis olyan
mélyre hajoltál:
megkönyörültél
a betegeken,
poros lábakat
mostál csendesen . . .
segíts, hogy könnyet,
jajt észrevegyünk,
és segíts, hogy a
Te kezed legyünk!
A Te irgalmas,
szerető kezed
érje el bennünk
a kicsinyeket,
elhagyatottak
minden nyomorát!
Hiszen Te itt vagy,
és szolgálsz tovább -
és szolgálsz tovább.
Szerető Jézus,
azért születtél,
szenvedtél, haltál,
mivel szerettél.
Világában a
hideg gépeknek,
a gyűlöletnek,
a félelmeknek,
szerető Jézus,
lakozzál bennünk!
Segíts mindig a
tiedből vennünk,
szeretetedben
szolgálnunk-járnunk,
magunk felednünk,
hálát se várnunk,
csak sugaraznunk
szíved mosolyát!
Hiszen Te itt vagy,
és szeretsz tovább -
és szeretsz tovább.