Ujjongtam feléd én is hozsannát,
Királyom,Jézus.
Ünnepi órák zöld pálmaágát
hintettem eléd.
És Te mentél a Golgota felé....
és Te mentél a Golgota felé.
Jártam aztán a hétköznapok útját
Nélküled, Jézus,
Céltalanok és porosak voltak,
szürkék,sivárak.
Sírva néztem a Golgota felé....
sírva néztem a Golgota felé.
Most újra itt jársz életem útján,
Királyom Jézus,
s hétköznapjaim tarka szőnyegét
odaterítem
értem átszegezett lábad elé...
értem átszegezett lábad elé.
Hétköznapokból ünnepek lesznek
Tevéled,Jézus.
Áldott az út,mert szürke porában
nyomodat látom,
és hozsannázó szívvel követem.
és hozsannázó szívvel követem.
Egész életem koldus szőnyegét
fogadd el,Jézus!
Munkája,harca egyedül Téged
dicsérjen...hiszen
értem mentél a Golgota felé...
értem mentél a Golgota felé.