Jézussal hordozzuk
életünk keresztjét,
vagy egyedül...- mert ez a "dolgunk?"
S lehet még
valahogyan, valamennyit könnyíteni rajta?
Rajtunk, - s Rajta kívül
vajon ezt még ki akarja?
Ő hozta hírül,
hogy az üdvözülés lehetséges,
s nem azért, mert valaki tehetséges,
hanem mert Atyánk: annyira szeret!
A mennyországba bejutni igenis lehet!
Sőt! A földön is megteremthetjük azt,
hiszen Ő elmondta a valódi vigaszt:
"-Az Isten országa köztetek, s-bennetek van!"
Ne legyen ebben senki bizonytalan!...
Hogy hogyan hozzuk ki a jót magunkból-
és szeressük ki másokból ugyanazt?
Hogy mit kell tennünk: tudjuk jól:
erősítést adjunk egymásnak, s ne panaszt!
Támogassuk egymást, de csakis a jóban;
mert így lesz a tagadó elhalóban!
Érdekeinket szeresünknek:
alávessük!
csakis társaink szeretetén keresztül szeressük:
saját magunkat, - s így nem büntet
a belső mércénk: lelkiismeretünk,
és megtapasztalhatjuk: Isten itt van VELÜNK!