Mi előtte volt, hogy fogantatott,
már meghatározott!
És anyagtalan titkait Te képtelen,
és nem is kutathatod.
Mert még kérdéseidben sem lehet ott,
ki a génektől elvonatkoztatott!
Mert bár, mind az, mit alkotott,
és kimondta, hogy jónak tartott,
mégis, önzésében félre csúszott,
és úgy maradt végleg ott.
De mindez Noé által – kinek tartozol,
egy önzetlen szövetségre juthatott!
Értened kell: hol nem sejted is,
hogy mit teremtett, abban a lélek van ott!
De, mit értelem nem fog, oda a hit hatol,
ami nagyon személyre szabott!
És feltételezi a szabad akaratot,
mit még a személy el nem adott!
Az Ember, aki csak hasonlatos!
Kinek testével kell hozni azért áldozatot,
hogy a benne lévő lélek szárnyalhasson.
Mi eleinte a földhöz ragaszkodó,
mert nem érti meg ezt az állapotot,
mi itt nincs, de számára lehetne Ott!
Mire a test magára vállalja az alázatot;
belátva, hogy az ideje meghatározott,
sőt, kiderül, hogy igencsak szűkre szabott.
Akkor lesz a „megváltás” nem csak szó!
S az üdvösség értéket hordozó,
amiért már vállalni kész kudarcot!