Nagyné Pál Tünde

Többszörösen halálra ítélve

/Eriknek/ Téged nem bűneid miatt ítéltek halálra, hanem a puszta létezésed miatt /mint oly sokakat/. Még meg sem kérdezték, meg sem néztek téged. Azt gondolták még csak „semmi” vagy, nem érzel, nem szólsz, tehát: nem vagy! Már majdnem megváltak tőled /megöltek/ Kiszámolták: nélküled talán jobb lesz… Ekkor mégis megszólaltál, szívhangodat hallhatóvá tette a technika! S mert oly édes volt e hangocska, csöpp életed kegyelmet kaphatott nyomban. Most, hogy megszülethettél, kaptál egy újabb esélyt, hogy Mennyei Atyád szeretetét egy szép, csodás napon megértsd. S bűnbánó szívhangodat Neki hallasd: a kegyelemért!