Könnyes, bánatos, bús szemem,
Uram, ma Hozzád emelem.
Te vagy egyedüli remény.
Veled az élet sem kemény,
az élet, amely lázadó,
akárcsak ez a földgolyó,
akárcsak az emberi szív,
amely eléggé sose hív
igédhez, s gyarló ügyeit
fölé helyezi, s hogy a hit
mindennél a legfontosabb,
arra sokszor semmit sem ad…
…Uram, látod a szívemet,
megérted könnyes szememet.
Tisztíts, tisztíts! A salakok
hulljanak le! Az alakod
bevésődjön szívem falán;
s a hosszú, kínos Golgotán
ne állítson meg a tövis,
semmilyen kő, mégha tör is:
mert hosszú, de szent az az út,
amíg a lélek Hozzád jut.