Így nem könyörgött senki még,
Mint én könyörgök a hitért,
A nagy hitért, a szent hitért,
Amit nem adnék semmiért.
Pedig enyém volt valaha,
Hittem, hogy eljutok Haza!
Az a hit volt a véderőm,
Az éltetőm, felemelőm.
Az a hit volt az én imám,
A csillagom, vak éjszakán.
Azt a hitet könyörgöm én,
Amitől ifjú lesz a vén,
Amitől a halott feláll,
És a hitetlen prédikál,
Mitől fiúvá lesz a kő,
Ami a fény, ami erő.
Azt a hitet könyörgöm én,
Mitől gazdag lesz a szegény.
Földet rázó hatalomért,
Nem elmúló földi lomért,
Hitért, hitért, örök hitért,
Amit nem adnék semmiért!
Azt a hitet add meg nekem,
Add vissza, édes Istenem!
Szívem, lelkem sikolt Feléd
Azért a régi szép hitért!