Én hirdetem ma nektek,
Míg vér és könny esik,
Az Ismeretlen Istent,
Ki él szívünkben itt.
A mélyből jő, a gyászból,
Ezer kínban fogan,
Szegények, szomorúak,
Üdvözlik boldogan.
Az útja nem virágos,
Bús Kálvária ut,
Gáncsolja, ostorozza
A gonosz, a hazug.
Talán még fölfeszítik
S Judása lesz ezer,
Az Ismeretlen Isten
Jő és nem veszhet el.
Én hirdetem ma nektek,
Míg vér és könny esik,
Az Ismeretlen Istent,
Ki él szívünkben itt!