A dóm örök vágyával égbe tör fel
S büszkén dacol az elmúló idővel.
Ő a magasság s békesség királya
S a szíveket mind imádságra várja.
De az ölében néha viharozva
Fölharsog a zene az oszlopokra,
Az oszlopokról föl a messze égre,
A tiszta vágy ujjongó szent zenéje.
Ember, bármily törékeny: lelki dóm vagy,
Vágyad, hogy az örök Istenbe olvadj
S boldog magasba zengjen orgonádon
A földi bánat és az égi álom!