Gerzsenyi Sándor

"Dicsősége rajtunk megpihent"

Népét az Úr kihozta Egyiptomból: Erős karjával vezérelte őket. Nappal felhőben éjjel tűzoszlopban Volt őrzője a benne hívőknek. Majd Mózes,a hűséges,szelíd szolga Szent sátorral kedveskedett az Úrnak, Hogy ott lakozzék szüntelen közöttük, Míg a megígért országba vonulnak. És jött mindenki,akit szíve hajtott, Akit a lelke önként késztetett, Felbuzdultak őszinte áldozatra: --- Mindenki ad,mert igazán szeret! Letekintett az Úr a szent seregre, és dicsősége rajtuk megpihent. Így vitte őket lépésről lépésre, Így mondott könyörgésükre IGENT-t.