Bágyadt ADVENTÜNK nem felel.
Zavarja Őt vásári lárma.
Fényfüzérek közt vesztegel
a vénsötét, árut kínálva.
-Jézus, megmentő csöpp Király,
gyarló lelkünk ismét Rád vár.-
Advent harangja félrever;
sikolt a Közöny némasága.
Köröttünk érdek vesztegel
kolduló kezek távolában.
-Érkezz, megmentő csöpp Király!
Gyarló lelkünk tán megtalál…
Az Advent csendje pihenő.
Nem mérlegel ma sem hiába,
az Isten embert kereső
felénk igyekvő társasága.
Foglalj le, megmentő király!
Akkor fogunk követni már.
Az Advent arca változik.
Ünnepi dísz a hallgatása.
Ki sír, fázik, panaszkodik,
az már karácsony útját járja.
benne rejtve a csöpp Király,
AKI velünk élt, ÉGBE vár!