A KERESZT áll a világ peremén.
Alatta kudarc, élet és remény.
A tavasz Napba oltott ágai
a hitnek vágyott látomásai.
A KERESZT áll a világ peremén,
mint rosszat rontó égi kezdemény.
Amint alant természet haldoko,
Isten álma egy örökzöld csokor.
A KERESZT áll a világ peremén,
s a tombolás szűnik a földtekén.
A gazdagság mint omló kártyavár
sebzett szívet, s kérő kezet talál.
A KERESZT áll a világ peremén.
Körötte harcot vívunk: Te meg Én,
s ha lelkünk sötét fogságba esett,
a test öltsön fel kegy fegyverzetet.
A KERESZT áll a világ peremén.
Alant tervek, emberi szövevény.
Függőleges szár a jóváhagyás,
a vízszintes, az önkéntes bukás…
A KERESZT áll a világ peremén,
minr váltságdíj az Atya tenyerén,
ki átvállalta: Isten Embere,
KRISZTUS, a FELKENT. Éljünk hát Vele!