S.
1. Nehéz bucsut adni, venni,
Csak most érzi bus szivem.
Kín tetőled távul lenni,
Már megvallom, jó hivem!
Édes vala barátságod,
De keserü elválásod.
Z.
2. Könnyü bucsut adni, venni,
Ugy itéli én szivem.
De egymástul távul lenni,
Keserves kin, jó hivem!
Ha állandó barátságod,
Türhetőbb lesz elválásod.
S.
3. Azért szivem, ne bucsuzzunk,
Mert a két sziv ha elvál,
(A bucsutól csak irtózzunk!)
Bucsuszókat nem talál.
Eredj azért jó H**;
Enyim valál, most is az vagy.
Z.
4. Azért szivem! csak bucsuzzunk:
A bucsu csak szóbul áll.
A bucsutól ne irtózzunk,
A mi szivünk el nem vál.
Véled jár, kel K****,
És más társot ő nem kiván.