Baja Mihály

Uram, maradj velem

I Maradj velem, midőn leszáll az este, Ha arcom a bús könnyharmat megeste S ki letörölje, senki sincs velem, Uram, maradj velem. Maradj velem, ha rám borul az éjjel S viaskodom a bűnnel, szenvedéllyel, Játékát űzi a Sátán velem, Uram, maradj velem. Maradj velem, ha rám derül a hajnal, Hadd üdvözöljem büszke diadallal, Acélt kovácsolj búsult lelkemen, Uram maradj velem. II Maradj velem, nincs már sok idehátra, Ifjúkorom virágos tavaszába, Hogy ne számoljak másként a szívemmel, Csak szűzi-tiszta, lányos érzelemmel. Maradj velem a férfikor nyarába, Megért, nagy eszmék szentelt igazába, Ha ér dicsőség: el ne bizakodjam, Ha megköveznek: meg ne tántorodjam. Maradj velem az élet alkonyultán, A vágyak álmok sóhajos kimúltán, Borulj rám, hogy a haláltól se féljek, Ölelj magadhoz, hogy majd ott is éljek.