Ujjongva köszöntünk szeretet nagy hőse,
Ó, Te nagy lélek, Maximilian Kolbe!
Általad dicsérjük Istent s a Máriát,
S egész szívvel zengjük szívünk háladalát.
Ó, mily nagy az Isten az Ő szentjeiben:
Ezreket mentett meg egyetlen élettel!
Amerre csak jártál, hited világított,
Szeretetet szórva jártad a világot.
Városod, amelyet buzgón építettél,
Újságod, amelyet magad szerkesztetté
A jó magot szórta minden szavad, tetted,
Bő gyümölcsöt termett, mert Istent szeretted.
S azon a nagy napon lángra gyulladt szíved,
Fogolytestvéredért áldoztad életed.
Azt az elveszettet hamar megtaláltad:
Jézus és Mária karjaikba zártak.
Ó, lobogó szent láng, ó Istenszeretet,
Testvérszeretettel lelkünket betöltsed!
Kolbe Atya kérünk, tudjunk sok jót tenni,
Szűzanyát dicsérve egykor üdvözülni!