Egy édes, kedves szó cseng mindig fülemben,
Behatol szívembe, átizzítja lelkem.
Megmondom ma Neked igen nagy örömmel,
E szó A „BIZALOM2, mely csodákat művel.
Ezt hirdeti nekem harmatcsepp, az erdő,
Csattogja a vihar, csöpögi a felhő.
Ciripeli tücsök, kicsi hegedűvel:
„Bizalom, bizalom, ez csodákat művel”!
Erről zeng a madár az elszátadt ágon,
Ezt hirdeti nekem minden a világon:
Ezt suttogja lágyan, vagy kiáltja hévvel:
„Bizalom, bizalom, ez csodákat művel”!
Ó, meg ne rettenjél, ha vihar közeleg.
El ne csüggedj, ha vész sokáig fenyeget.
Aki bízik nem fél. Hite biztos alap.
Aki bízik, tudja, kisüt majd még a nap.
A bizalom lendít és életkedvet ad.
Aki bírja erős, és szeretete nagy.
Bizalomból nő a szeretet virága,
csak bízni kell mindig, egyree jobban, bátran.
Az élet utain ki van írva, látom:
„Göröngyös az utad? Bizalom, barátom”!
Nem az utat nézni, hanem mindig a célt!
Különben nem tudjuk legyőzni a veszélyt!
Bizalom ereje megnyitja az eget.
Meghallgatja Isten a bízó lelkeket.
Bár mindenki tudna igazán remélni,
Bizalommal sírni, sírva bizakodni!
Isten segítségét kérni nagy reménnyel,
Mert hol nagy a veszély, ott közel az Isten.
Könyörül Ő azon, aki benne bízik.
Ki Istenben bízik, sosem csalatkozik!
Szeretném beírni szívedbe, lelkedbe,
Szeretném égetni minden kétkedőbe.
Belevésni mélyen Szentlélekkel tűzzel:
„Bizalom, bizalom, ez csodákat művel”!