Nyilazott Napod tüzes hője,
Nem volt enyhülésem, Uram
S felhődből rámpermetezett
Alázatosság langy esője.
Nézd, ahogyan fejem lehajtom,
Szánom minden dölyföm, Uram
S ha van még bennem gőg-erő,
Szivemmel együtt kiszakajtom.
Mutass nekem egy ellenséget,
Valaki ocsmányt, óh, Uram,
Megcsókolom csúf lábnyomát,
Hogy méltón imádjalak téged.
Elébem kis folyókák hozzák
Szakadt kegyelmed, óh, Uram
S csobog lelkemben kedvesen
A leesett alázatosság.
Szeretnék mindent odaadni
Nagy, szent szeszélyednek, Uram
S szeretnék minden percemben
Nagyon-nagyon megaláztatni.