Szabolcska Mihály

Adventi ének

Szállj, szállj magasra, szíveink reménye Vezess el minket Jézusunk elébe, Ragyogj előttünk fénynek oszlopával: Szent biztatással. Hogy jó az Isten, ráüt a viharra, Vidám szivárványt sző a borulatra; Igéje napfény, az ragyog felettünk, Mit félne lelkünk? Óh jó az Isten, ami sziklavárunk, Nem tart soká már bűnben bujdosásunk. Az ígéretnek földjéhez érkezünk, Jézus az nekünk. Ö lesz a váltság élet-birodalma; Változz örömre szívünk aggodalma. Az elhagyottnak lesz már pártfogója, Oltalmazója! S lesz, lesz hitünknek diadalma, teljes, Atyánk az Isten, irgalmas, kegyelmes, A szeretetnek fényes napja jő fel Idvezítőnkkel! Szállj hát magasra, szíveink reménye, Vezess el minket Jézusunk elébe, Elsírni könnyünk édes örömünkben, Szeretetünkben!